ENISA: javult az EU kiberbiztonsági felkészültsége
Az Európai Unió kiberbiztonsági helyzete összességében javult, a kibertámadások jelentette fenyegetés azonban továbbra is jelentős – állapítja meg az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) jelentése. A kétévente megjelenő, State of Cybersecurity in the Union című értékelés szerint a tagállamok védelmi képességei fokozatosan közelednek egymáshoz, miközben a geopolitikai konfliktusok, a beszállítói függőségek és a mesterséges intelligencia fejlődése új kihívásokat teremt.
Az ENISA által bevezetett uniós kiberbiztonsági index 100 pontos skálán 71,53 pontos átlagot mutat. A 27 tagállamból 24 legalább érett szintű felkészültséget ért el. Az eredmények ugyanakkor jelentős különbségeket takarnak, a kritikus és fontos szervezetek ellátási láncainak kockázatkezelését támogató nemzeti képességek 89,91 pontot kaptak, míg a számítógép-biztonsági incidenskezelő csoportok (CSIRT-ek) érettsége átlagosan csak 54,76 pontot ért el.
A fenyegetési környezetet továbbra is az ideológiai és geopolitikai indíttatású műveletek határozzák meg. A 2025-ben rögzített incidensek 57,3 százaléka ideológiai motivációhoz kapcsolódott, míg 29,3 százalékuk mögött pénzügyi érdek állt. A leggyakoribb támadástípus az elosztott szolgáltatásmegtagadásos támadás (DDoS) volt, amely az incidensek 51,3 százalékát tette ki. A legtöbb támadás a közigazgatási szervezeteket érintette.
A mesterséges intelligencia mind a támadók, mind a védekezők képességeit felgyorsítja. A fejlett AI-modellek egyre hatékonyabban segítik a sérülékenységek felfedezését és kihasználását, miközben a vállalatoknak egyre rövidebb idő alatt kell értékelniük és javítaniuk a biztonsági hibákat. Az ENISA ugyanakkor jelzi, hogy az AI hatását még vizsgálja, ezért az nem épült be teljes egészében a jelenlegi fenyegetettségi besorolásba.
A jelentés szerint az uniós szabályozás, különösen a NIS2 irányelv, a kiberrezilienciáról szóló rendelet (CRA) és a kiberszolidaritási jogszabály elősegíti a védelem fejlődését. A végrehajtás azonban egyenetlen, a határokon átnyúló működés és az eltérő incidensbejelentési kötelezettségek pedig továbbra is nehézségeket okoznak.
Az ENISA öt stratégiai területre összpontosítana, a jogszabályok hatékony végrehajtására, a válságkezelési képességek erősítésére, a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességére, az ellátási láncok kockázatainak csökkentésére, valamint a kiberbiztonsági tudatosság és szakértelem fejlesztésére.
