Doppelgänger információs műveletek Európában és az USA-ban
A Harfanglab jelentése az orosz szereplők által végrehajtott Doppelgänger információs műveleteket vizsgálja, a 2024. június elejétől július végéig tartó időszakra összpontosítva. Az elemzést a franciaországi előrehozott parlamenti választások váratlanul bekövetkezése motiválta, ezért a kutatók közelebbről megvizsgálták az ebben az időszakban folytatott Doppelgänger-tevékenységeket.
Bár a közelmúltbeli tevékenységekről azóta több jelentés is megjelent, az információs műveletek elemzése kiegészítő fenyegetés-felderítési elemzői nézőpontot kínál a témában, további ismereteket hoz a kapcsolódó infrastruktúráról, taktikákról és motivációról Európában és az Egyesült Államokban.
A Doppelgänger az orosz szereplők által végrehajtott olyan információs manipulációs műveletek összességét jelöli, amelyek a közösségi hálózatokat és a közösségi médiát használják fel Oroszország érdekeinek támogatására. Ezeknek a műveleteknek a jellemzője a népszerű hírportálok megszemélyesítése a dezinformáció terjesztése érdekében. A „Doppelgänger” kifejezést a közvélemény-kutatásban is megkülönböztetés nélkül használják az e műveletekhez hozzájáruló szereplők, szereplők és intézmények megjelölésére. A 2022-es első nyilvános jelentés óta a Doppelgänger fogalmát kormányzati szervezetek és magánvállalatok széles körben és nyilvánosan ismertették. Ennek eredményeképpen – miközben a Doppelgänger-műveletek folytatódnak – a kormányzati szervezetek, a magánvállalatok és a civil társadalom most már gyorsabban azonosíthatják ezeket a műveleteket és gyorsabban tájékoztathatnak róluk.
A Doppelgänger több mint 200 legutóbbi kiadványát elemezték a kutatók 2024. májustól júliusig. Az elemzés elvégzéséhez egy kiterjedt szövegelemzésre és érvelésre tervezett nagy nyelvi modellt (LLM) – a „LLaMA-3-Sonar-Large-32k-online ” – alkalmazták. Az LLM feladata volt a cikkek elolvasása és pontozása politikai irányultságuk alapján. Ez az elemzés az agenda értékelésével kezdődött, a tartalom elsődleges céljának azonosításával és annak meghatározásával, hogy az a politikai vélemények befolyásolására vagy egy adott ideológia népszerűsítésére irányult-e. A modell ezután értékelte és kategorizálta az egyes cikkek politikai-gazdasági álláspontját, a „szélsőbaloldali” és a „szélsőjobboldali” között. A szélsőbaloldali álláspontok jellemzően a szocialista vagy kommunista társadalom mellett érvelnek, elutasítják a kapitalizmust, és gyakran a fennálló társadalmi-gazdasági rend radikális átalakítását szorgalmazzák, míg a szélsőjobboldali álláspontok a nacionalizmust és a tekintélyelvűséget hangsúlyozzák. Az LLM-et továbbá arra utasították, hogy értékelje az egyes cikkek „társadalmi pontszámát”, amely a libertariánustól az autoritáriusig terjed. Ez a társadalmi tengely a cikknek a személyes szabadsággal, a társadalmi kérdések kormányzati ellenőrzésével és az egyéni jogokkal kapcsolatos álláspontját értékeli, a libertáriusok a maximális személyes szabadság és a minimális kormányzati beavatkozás mellett érvelnek, míg az autoritáriusok a nagyobb kormányzati ellenőrzést támogatják. Végül az LLM feladata volt az is, hogy az egyes cikkeken belül azonosítsa a fókuszban lévő országot.
A jelentés kiemeli, hogy figyelembe kell venni az LLM korlátait (elfogultság vagy egyéb körülmények).
