Az AI nemzetbiztonsági kockázattá alakította a Pentagon elavult hálózatait
A Washington Post szeptember 17-i cikke szerint a Pentagon közel három évtizede halogatja elavult informatikai hálózatainak korszerűsítését, forrásait inkább a csúcstechnológiás fegyverrendszerekre összpontosította – ez a mulasztás azonban a mesterséges intelligencia térnyerésével egyre veszélyesebbé válik, mivel az AI-eszközök egyre könnyebben találnak meg és fordítanak súlyos, akár nemzetbiztonsági szintű behatolássá alacsony szintű sebezhetőségeket is. Paul Stanton vezérőrnagy a Billington CyberSecurity Summit-on elmondta: az AI megjelenése tízszeres növekedést okozott a Védelmi Minisztérium rendszereinek kimutatott sebezhetőségeiben, ami a rendszereket zero-day típusú, azonnali beavatkozást igénylő támadásoknak teszi ki.
Stanton szerint a probléma nem a hálózatok eredeti tervezésével van, hanem azzal, hogy a Pentagon évtizedeken át elhalasztotta a rendszerek karbantartását – ezt a mulasztást nevezte “potenciális veszélynek” a nemzetbiztonságra nézve. Egy 2025-ös kormányzati számvevőszéki (GAO) vizsgálat szerint a megvizsgált 24 Pentagon-i informatikai program közül kettőnek egyáltalán nem volt kiberbiztonsági kockázatkezelési stratégiája, négynek pedig hiányoztak az erősebb védelemre vonatkozó tervei.
A Pentagon nem tétlenkedik: a hadsereg kiberparancsnokságának AI-munkacsoportja gépi tanulást igyekszik integrálni a védelmi műveletekbe, emellett elindult a Project Griffin nevű kísérleti program, amelynek célja saját, védelmi célú AI-ügynökök kifejlesztése, amelyek képesek felismerni és elhárítani az ellenfelek által bevetett, hasonlóan automatizált támadásokat. A cikk rávilágít arra a paradox helyzetre, hogy miközben az Egyesült Államok élen jár az AI katonai alkalmazásában, saját digitális alapinfrastruktúrája éppen ugyanez a technológiai fejlődés miatt vált a korábbinál sebezhetőbbé.
