PQC átállási ütemterv németországban
A német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI), a belügyminisztérium és a digitális ügyekért felelős minisztérium közös iránymutatást tett közzé a posztkvantum-kriptográfiára (PQC) történő átállásról. A dokumentum az Európai Unió 2025-ben elfogadott ütemtervét ülteti át a német gyakorlatba, és elsősorban a közigazgatási szerveknek, vállalatoknak, valamint a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőinek szól.
Az átállást az indokolja, hogy a jövőben megjelenő, kellően nagy teljesítményű kvantumszámítógépek feltörhetik a jelenleg széles körben alkalmazott aszimmetrikus kriptográfiai eljárásokat, köztük az RSA-t és az elliptikus görbéken alapuló megoldásokat. A veszély már most is fennáll, a támadók titkosított adatforgalmat rögzíthetnek, hogy azt később, megfelelő kvantumszámítógépek birtokában visszafejtsék.
Az iránymutatás szerint a magas kockázatú alkalmazások átállását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, és legkésőbb 2030 végéig be kell fejezni. A teljes átállásnak 2035-re nagyrészt meg kell valósulnia. A szervezeteknek ezért fel kell mérniük, hol és milyen kriptográfiai megoldásokat használnak, értékelniük kell a kvantumfenyegetésből eredő kockázatokat, valamint felelősöket és határidőket kell kijelölniük. A tervezésbe a beszállítókat és a technológiai partnereket is időben be kell vonni.
A BSI külön hangsúlyozza a kriptoagilitás jelentőségét, az informatikai rendszereket úgy kell kialakítani, hogy a titkosítási algoritmusok és kulcsparaméterek később gyorsan, ellenőrzött módon módosíthatók legyenek. Ez azért fontos, mert a posztkvantum-algoritmusok biztonságosságáról szerzett új kutatási eredmények is szükségessé tehetik egyes megoldások lecserélését.
A dokumentum nem azonnali technológiacserét ír elő minden rendszerben, hanem kockázatalapú, többéves átállási folyamatot javasol. A legfontosabb feladat a hosszú távon bizalmasan kezelendő adatok és a nehezen frissíthető rendszerek mielőbbi azonosítása.
