Orosz befolyásolási műveletek
A Google Threat Intelligence Group jelentése szerint az orosz befolyásolási műveletek nem különálló kampányokból állnak, hanem egy többszereplős, egymást erősítő rendszert alkotnak, amelyben állami szervek, hírszerző szolgálatok, állami média, fedőszervezetek, hacktivista csoportok és informális támogatók összehangoltan dolgoznak. A kutatás hat fő pillért azonosít, a nyílt állami kommunikációt (Kreml, külügyminisztérium, állami média), a fedett hírszerzési befolyásolási műveleteket (FSZB, SZVR, GRU), a hamis híroldalakat és propagandaportálokat, a közösségi médiában működő befolyásoló hálózatokat, a kiberműveleteket végrehajtó hacktivista csoportokat, valamint azokat a külső szereplőket, amelyek ideológiai vagy pénzügyi okokból erősítik az orosz narratívákat. A GTIG hangsúlyozza, hogy ezek a szereplők nem elszigetelten működnek, ugyanazokat a narratívákat erősítik, közös infrastruktúrát használnak, megosztják egymással a megszerzett információkat, és egymás műveleteire építenek. A jelentés szerint a rendszer célja nem feltétlenül az, hogy egyetlen hamis állítást hitessen el, hanem hogy bizonytalanságot, bizalmatlanságot és információs túlterhelést idézzen elő.
A GTIG szerint az ukrajnai háború jelentősen felgyorsította az ökoszisztéma fejlődését. A kutatók több új műveletet – köztük a Portal Kombat, Operation Overload (Matrjoska) és Doppelgänger kampányokat – elemzik, amelyek során hamis híroldalak, manipulált videók, közösségi médiás botok, influenszerek és kiberműveletek együttesen támogatják ugyanazokat az orosz narratívákat. A jelentés külön kiemeli, hogy a kiberműveletek és az információs hadviselés egyre szorosabban kapcsolódik össze, a hacktivista csoportok által megszerzett vagy kiszivárogtatott adatokat propagandaanyagok készítésére használják, míg a dezinformációs kampányok gyakran valós kibertámadásokra épülnek vagy azokat erősítik fel. A Google szerint a Kreml egyre gyakrabban alkalmaz generatív mesterséges intelligenciát a tartalomkészítés, fordítás, lokalizáció és a közösségi médiás kampányok gyors skálázása érdekében, ugyanakkor nem talált bizonyítékot arra, hogy az AI önmagában jelentősen növelte volna ezen műveletek hatékonyságát. Sokkal inkább a nagy mennyiségű, több nyelven előállított tartalom gyors létrehozását és terjesztését segíti.
A jelentés tíz olyan jellemzőt is azonosít, amelyek az ökoszisztéma működését meghatározzák. Ezek közé tartozik a decentralizált, mégis összehangolt működés, a gyors alkalmazkodás a platformok fellépéséhez, a nyílt és fedett szereplők kombinálása, a hosszú távon fenntartott infrastruktúra, valamint a geopolitikai eseményekhez igazított narratívák gyors újrahasznosítása. A GTIG szerint Oroszország információs műveleteinek stratégiai céljai változatlanok, a Nyugat társadalmi kohéziójának gyengítése, a NATO és az Európai Unió hitelességének rombolása, Ukrajna támogatásának csökkentése, valamint a Kreml kül- és belpolitikai céljainak elősegítése. A kutatók arra számítanak, hogy a következő időszakban az Ukrajnával kapcsolatos narratívák mellett ismét nagyobb hangsúlyt kapnak az európai választások, a Közel-Kelet, Afrika és más geopolitikai válságok köré épülő befolyásolási kampányok.
