Letagadható műveletek
Oroszország a következő időszakban várhatóan nem közvetlen katonai támadással, hanem a NATO egységének próbára tételére alkalmas hibrid műveletekkel fokozza a nyomást a szövetségen. Az amerikai hírszerzés értékelése szerint Moszkva egyre nagyobb valószínűséggel engedélyezhet olyan kibertámadásokat, szabotázsakciókat, GPS-zavarást, dezinformációs kampányokat vagy más, letagadható – plausibly deniable műveleteket, amelyek ugyan nem érik el egy nyílt fegyveres támadás küszöbét, de alkalmasak arra, hogy felmérjék a NATO reagálási hajlandóságát és politikai egységét.
Vlagyimir Putyin célja nem feltétlenül egy NATO–Oroszország háború kiprovokálása, hanem annak tesztelése, hogy a szövetség milyen gyorsan és milyen egységesen reagál az úgynevezett szürkezónás fenyegetésekre. Az elmúlt időszakban Európában több olyan incidens – például kritikus infrastruktúrát érintő szabotázsgyanú, drónesemények, GPS-zavarások és kiberműveletek – történt, amelyeket a nyugati hírszerző szolgálatok az orosz hibrid hadviselési stratégia részének tekintenek. Az elemzések szerint ezek a műveletek egyszerre szolgálják a hírszerzési célokat, a bizonytalanság növelését és a nyugati döntéshozatal tesztelését.
A NATO számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a hibrid műveletek nem érik el automatikusan az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkének küszöbét, ezért a válaszlépések politikailag és jogilag is összetettebbek. A következtetés szerint a szövetségnek nemcsak katonai elrettentő képességeit kell erősítenie, hanem a kibervédelmet, a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességét, a hírszerzési együttműködést és a gyors, összehangolt politikai reagálást is, hogy a hibrid fenyegetések ne váljanak a NATO egységének gyenge pontjává.
